Ti kérdeztétek… én válaszolok!
Györgyi kérdezte a Szellemtudomány írások olvasása után: Hol van az állatok helye a teremtésben, a szellemvilágban? Miért nem az állatokat kell megmenteni, miért az embereket? Hiszen úgy érzem, sokkal tisztább lelkek, mint mi vagyunk. És ha a mi szolgalatunkra lettek teremtve, akkor hogy van az, hogy az egyik állat szeretve van, szép életet él, a másik meg szenved, az egész élete gyötrelem? Ki és hogyan kárpótolja azt, aki ilyen sorsra született? Kiegyenlítődik valaha ez a hátrány? Mert nálunk, embereknél ott a karma, ott az újjászületés, a fejlődés lehetősége. De náluk? Hogy megy ez?
Kedves Györgyi, köszönöm a kérdésedet. A kérdéseddel kissé előre szaladtál, hiszen még nem is jutottam el a Teremtéstörténet kifejtésében az állatok megteremtéséig. De, ha már így megkérdezted, válaszolok, legfeljebb kicsit nehezebben lesz érthető…
Az állatok helye és feladata a Teremtésben, a bűnbeesett Emberek megváltásának a segítése a létük és tulajdonságaik által. Így a teremtésük megelőzte az Embert a Karmikus Útján. Amikor az Istenek kialakították a Karmikus Rendet, mint az Ember utolsó lehetőségét a jó útra térésre, akkor az egyik alkotóelemnek az állatokat, mint segítő teremtményeket választották.
Kérdezed: “Miért nem az állatokat kell megmenteni, miért az embereket?”
Egyiküket sem “kell” megmenteni. Az embereket “lehet“. Az állatokat egyrészt azért nem “kell/lehet“, mert nincs mitől, mivel bűnük/karmájuk sincs. Másrészt azért mert a “megmeneküléshez” intellektus általi döntési képesség szükséges, az állatoknak pedig ilyenjük nincsen.
Írod: “Hiszen úgy érzem, sokkal tisztább lelkek, mint mi vagyunk.”
Jól érzed!
Kérdezed: “És ha a mi szolgalatunkra lettek teremtve, akkor hogy van az, hogy az egyik állat szeretve van, szép életet él, a másik meg szenved, az egész élete gyötrelem?”
Kérdésedben benne van a válasz is, ha nem érzelemmel, hanem értelemmel olvasod. Ahhoz, hogy a “feladatukat/szolgálatukat” elláthassák, különböző, a velük kapcsolatba kerülő emberek karmikus feladatának megfelelő életutat kell bejárniuk. Úgy tudják segíteni az embert a Megváltásban, hogy olyan az életük, amilyen élet segíti az embert a Karmikus Útjának a sikerrel való bejárásában. Ha ehhez egy embernek “jó sorsú” állatra van szüksége, akkor annak az állatnak jó sorsa van, azonban ha egy adott embernek “rossz sorsú” állatra van szüksége, akkor a vele kapcsolatba kerülő állat rossz sorsú lesz. Nagyon lényeges, hogy a “jó sors/rossz sors” csak a Te szempontodból jó illetve rossz. Az állat szempontjából mindegyik sors jó, hiszen mindegyik sors olyan, mint amilyet a feladata megkíván számára. (Ennek a megértése azonban már egy magasabb megértési szintet igényel, ahová még messze nem jutottam el a kifejtésekben, így ha nehezen érthető számodra, akkor türelmet és további figyelmes olvasást, értelmezést kívánok)
Keresed a megoldást: “Kiegyenlítődik valaha ez a hátrány? Mert nálunk, embereknél ott a karma, ott az újjászületés, a fejlődés lehetősége. De náluk? Hogy megy ez?”
Jó hírem van. Igen, kiegyenlítődik. Sőt! Ha figyelmesen olvastál, észrevehetted a Teremtéstörténet II. részben többször is elejtett, ám igen lényeges sort: “(Ezeket az újabb teremtményeket azonban nem a Megnyilvánulatlanból vették, hanem a meglévő megnyilvánult világból struktúrálták át – ennek később még lesz jelentősége.)“
Az állatok nem mások, mint a bűnbeesett Istenek, az Ember Karmikus Útjárásának az idejére, állatok formájába átstruktúrát része. – De erről is korai még részletes kifejtést írnom, inkább haladjunk szépen sorban, lépésről lépésre, mint ahogyan a gyermeknek is azzal kezdjük a szaporodásról való tanítást, hogy a “gólya hozza” és nem vágunk bele azonnal a petesejt fogalmának a megismertetésébe…
Mielőtt továbbmennénk, még egy gondolatot érdemesnek tartok megvizsgálni. Teljesen érthető, hogy “aggódsz az állatok miatt és félted őket“. De, vajon melyik teremtményért fontosabb az aggódás? Melyik teremtmények “szenvednek” a legtöbbet, főképpen a létszámuk arányában?
A Földön illetve az egész fizikai univerzumban, jelenleg négy féle teremtmény van.
1. élettelen objektumok
2. növények
3. állatok
4. emberek
A fenti sorrend egyben a mennyiségük sorendje is. Vagyis az embereknél több tízezerszer több az állatok száma és náluk is sokkal több a növények száma és még náluk is sokszorta több az élettelen objektumok száma. Mindegyikük között vannak akik “szenvednek” és mindegyikük között vannak akik “gondtalanok“. Az lehetséges, hogy több állat szenved mint ember és több növény szenved mint állat és több élettelen objektum szenved mint növény, de mégsem mondhatjuk, hogy az élettelen objektumok szenvednek a legtöbbet, mert a létszámuk arányában éppen fordított a sorrend. Ha azt vizsgáljuk, hogy egy-egy teremtménycsoport az egyed létszámát tekintve, hány százaléka “szenved”, akkor bizony azt kapjuk, hogy:
Az emberek között van a legtöbb, segítségre szoruló, szenvedő sorsú egyed.
Ráadásul míg az élettelen objektumok és a növények csak éteri síkon (érzések) képesek szenvedni, valamint az állatok éteri és asztrális síkon (érzések és érzelmek), addig az emberek éteri, asztrális és mentális síkon (érzések, érzelmek és gondolatok) is “szenvedhetnek“.