Szerelem és párkapcsolat a spirituális világban

A mostani téma kifejtését, a 2006. év első témakifejtésének szánom. Ez a tartalmában, nagy mértékben elkülönül az eddigi témakifejtésektől. Majd az ezt követő következő a Reinkarnáció – őszintén, még drasztikusabb és újabb információkat fog tartalmazni. Így, előre szólok, a spirituális témák iránt csak felületesen érdeklődő jobb ha továbblép valamely korábbi témakifejtésre, pl. az Igen vagy nem! írásra, mert a mostani és az ezt követő témakifejtés sokaknál „kiveri majd a biztosítékot”.

Pedig, igazából semmi újat nem fogok írni, csupán azt amit már egyébként is tudsz, legfeljebb eddig nem akartál vagy nem tudtál tudatosítani, szembenézve a benne lévő igazsággal. A mostani két témára igaz lehet amit Sylvester Stallone mondott viccesen az Oscar című filmjében:

Persze hogy tudtam, csak nem sejtettem!

A földön élő emberek nagy többségére, még az önmagukat spirituális beállítottságúaknak gondolókra is, jellemző az „EGO-s” gondolkodás. A világot a „saját fejükből kifelé” nézve szemlélik, önmagukat tartják a legfontosabbnak a Teremtésben, és azt tartják mindenek felett a helyesnek, amit ők maguk, helyesnek gondolnak. Ezzel tulajdonképpen nincs is különösebben nagy gond, hiszen itt a Földön ez még természetes és magától érthetődő is lehet, azonban a tágabb és spirituális szemlélődésre törekvők számára „nagy pofáraesésekkel” járhat.

Olyasmi ez, mint amikor valaki megvan győződve arról, hogy a Föld körül kering a Nap és a csillagok, hiszen „ezt látja„, ráadásul a Föld is csupán egy lapos korong, és aztán valaki elmagyarázza neki a valóságot. Megdöbentő és hihetetlen, de ettől még valós.

Mindezek alapján, remélem egyértelmű, hogy az amit itt, általam leírva, posztolva olvashatsz, az sem az egyetlen és kizárólagos igazság, csupán az igazság egyik lehetséges kifejtése. Ha a józan eszedre hagyatkozva elgondolkozol az okokon és okozatokon, a világ létezésének az értelmén és keresed a lehetséges és értelmes válaszokat, akkor nem nagyon távolodhatsz el messzire.

Nézzük tehát a Gnosztikus (ezoterikus keresztény) alapokon nyugvó elmélkedést a jelen témánkban, ahol az „ezoterikus„, a nevének megfelelő, „Titkos” tanításokat jelent, azokat amik jobbára csak a Beavatottaknak szólnak, lévén csak számukra igazán felfogható, látható, hallható és érthető.

A szerelem és a párkapcsolat a legfontosabbak és a legcsodálatosabbak közé tartozik az embek életében. A létfentartás után a fajfentartás energiái a legerősebbek. Sokan vágyják a szerelmet, a párkapcsolatot, az erotikát a gyermeknemzést és nevelést. A szerelmes ember vidám, boldog, szárnyal, szebbnek látja a világot, tervezi a jövőt, családot alapít, gyermekekre és boldog jövőre vágyik.

Kevés dolog van az emberek életében ami fontosabb a szerelemnél és a párkapcsolatnál. Nagyon sok ezzel a témával foglalkozó írást, tanulmányt, könyvet, művészi alkotásokat, filmeket is találhatunk, sok-sok szolgáltatás kapcsolódik hozzá, terapeuták segíthetik a párokat, ha elakadások vannak. A romantikus, szerelmes filmek népszerűek az emberek körében. A szerelem és párkapcsolat elengedhetetlen hozzátartozója, az erotika és a szexualitás ugyanennyire fontos szerepet játszik az emberek életében. Ki is jelenthetjük, hogy szerelem és párkapcsolat nélkül, szinte elképzelhetetlen az emberi élet.

Vannak ugyan árnyoldalak is és ezeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amik a szerelemmel és párkapcsolattal vagy akár a szexualitással járnak együtt. A szerelemféltés, a féltékenység, a szerelmi rivalizálás de még a gyermeknemzés sikere vagy éppen a sikertelensége, sok-sok negatív történéseket is hozhat az emberek életébe. Sok agresszió, elnyomás, megalázás, erőszak, halál sőt háborúk indítéka az egyébként oly magasztos szerelem és szexualitás. A szerelmes ember nem csak feldobódott és boldogságra törekvő, de sok esetben kivételező, elfogult, igazságtalan, részrehajló is egyben, főként a szerelmével kapcsolatban.

Itt a Földön a szerelem és a párkapcsolat, valamint az ezekhez kötődő érzelmek és tevékenységek egyaránt hoznak jót és kevésbé jót is az emberek életébe, de mindezek ellenére a legtöbb ember szerint vágyottak, szükségesek és a tevékenységeik alapvető motivációit képezik.

Nem is írok többet a „földi szerelem„-ről, hiszen arról van bőven irodalom és nem is ez ennek az írásomnak a célja, henem nézzük mindennek a „mennyei szerelem” változatát.

Most egy olyan részhez érkeztem a spirituális témák kifejtésében ahol meglehetősen könnyű dolgom van, mivel nem kell írnom semmit. Ugyanis ami nincs, arról minek írjak?

Így, ha mégis írok róluk, nem arról írhatok, hogy milyen a szerelem a Mennyben, hanem arról, hogy miért nincs szerelem a Mennyben. Márpedig kettő oka is van annak, hogy miért nincs a „nem fizikai” világokban szerelem és párkapcsolat.

Az első ok meglehetősen egyszerű és prózai. Férfiak és nők csak a fizikai Létsíkon (Földön) vannak. Tudom itt most számos felvetés előjöhet így ki is térek rájuk. Itt a Földön, egynemű emberek is képesek szerelembe esni, férfi a férfival és nő a nővel. Sőt, még testi szerelem nélkül is lehetnek egymásba szerelmesek emberek. Igaz, itt már a gyermeknemzés és a szexualitás erősen csorbul, de mégis lehetséges a szerelem és a párkapcsolat közöttük.

Így mégiscsak szükséges lehet bővebben kifejteni ezt a rész. Az Ember három létsíkú összetevője a

• fizikai test
• asztrális lélek
• mentális szellem

(A létsíkok egyéb teremtményeit, angyalok, manók, Arkanygyalok, Istenek, stb. hagyjuk figyelmen kívül, most fókuszáljunk az Emberre mint teremtményre.)

* Fizikai test csak itt a Földön van, így a „testi szerelem” kilőve.

* Az asztrális lélekben már megjelenhet a szerelem érzelme és ennek volt is jelentősége az Atlantiszi létidőkben, jelenleg azonban az emberi lélek olyan kevés időt tölt (2×8 napot) az Asztrál létsíkon, hogy „nincs ideje” a szerelemre. Csak „leszáguld” a fizikai testbe és „visszatér” a Felsőbb Énhez. Azonban szerelemnek, párkapcsolatnak, szexualitásnak és főként utódnemző aktusoknak egyáltalán nincs létjogosultsága aztrális szinten, még Atlantiszban sem. Az emberi lelkek között nincs férfi és nincs női lélek. Az, hogy egy-egy leszülető lélek férfi avagy női testben létezik a Földön, az attól függ, hogy a test amibe leszületik férfi vagy női fizikai test. Így a leszületés előtt is a visszatérés utáni, Asztrális Létsíkon tartózkodása alatt sem férfi, sem nő, bár lehetnek férfias avagy nőies tulajdonságai, mint ahogyan a fizikai síkon is vannak férfias (férfiak és nők) avagy nőies (férfiak és nők) is.

* A Felsőbb Én, a saját Duálpárjával való egyesülésre törekszik, nem más Emberek Duálfeleivel való szerelmi kapcsolatra. A Duálfelek nem férfiak és nők, hanem jang (férfias) és jin (nőies) tulajdonságúak. Egyetlen Teremtett Ember két fele, ugyanúgy mint pl. a jobb és a bal kezünk. Ha a Duálpárok szerelembe esnének egymással, az kb. olyan lenne, mintha a jobb agyféltekém beleszerelmesedne a bal agyféltekémbe.

Egészen egyszerűen, a Mennyben (a nem fizikai létsíkon) nincs kivel és nincs miért szerelembe esni, párkapcsolatot kialakítani, közösülni vagy akár utódnemzés céljából összeállni. Persze lehetséges, hogy vannak akik úgy gondolják, hogy ha két szerelmes ember például egy házaspár meghal és a lelkük a Mennyben találkozik, akkor majd ott továbbra is szerelmesek lesznek egymásba. Azonban ha így is lenne, erre csupán 8 földi napjuk lenne, amíg az Asztrál Létsíkon tartózkodnak a fizikai testük halála után, mert utána mindegyik megy a saját Felsőbb Énjéhez akikről formálva lettek, hisszen ők valójában „nem a fizikai testük lelkei”, hanem „a fizikai testek voltak az ők testeik”. A szerelem a fizikai testekben létezett, a lelkekben már „csupán” a szerelem érzelmei vannak meg, de a fizikai test általi személyiségek nélkül.

A második ok már sokkal fontosabb és egyértelműbb, ugyanis a Mennyben nem kívánatos sem a szerelem, sem a párkapcsolat, sem az ezekhez fűződő érzelmek, mivel akikben megjelenik, azok alkalmatlanok az Örök Életre! Ezért is tartozik a szerelem és a vágy a Sátánhoz és ezért is létezik csupán a „legbűnösebb létsíkon, a Földön„!

Bármennyire is szép a szerelem innen a Földről nézve, a tulajdonságai a legalantasabb érzelmeknek számítanak a Menyben. A szerelmes ember részrehajló, kivételezik, elfogult, befolyásolható, önző, kiszámíthatatlan, igazságtalan, stb.. és ezek egyike sem létezhet az Örök Életben.

Még itt a Földön is közismert az szabály, hogy a közösség csak addig számíthat igazán és egyenrangúan egy emberre amig az szerelmes nem lesz valakibe, mert utána már a szerelme személye fontosabbá válik számára a többieknél. Kivételezik vele, elfogult lesz irányában, külön válik vele a többiektől, kivételezik az érdekében és igazságtalanná válnak a döntései.

Azt azonban még véletlenül se gondoljuk, hogy ezek szerint a Menyben nincs szeretet!

Van is egy olyan meghatározás, hogy a Menyben az igazi Szeretet az Igazságos és tiszteletben tartja a Szabad Akaratot és a helyes Igazság az, amiben Szeretet van és nem gátolja a Szabad Akaratot és a Szabad Akarat helyes betartása az, ha Szeretet és Igazság van benne.

De, most maradjunk a szeretetnél és a szeretet formáinál. A spiritualitásban a szeretetnek három fő formája van megkülönböztetve.

A fizikai és a szexualis vonzalmon alapuló szeretet. (A görög mitológiából még ide vehetjük a Ludus, Pragma, Mania szeretetformákat is.) Ez a szeretet a fizikai és a „bűnös világokban” jellemző szeretetforma. Alkalmatlan a Magasabb Világok és az Örök Élet követelményeinek a fentartásához, nélkülözi az Igaz Szeretetet, az Igazságot és gátolja a Szabad Akaratot.

A rokoni, a mély barátság, a bajtársiasság, a kölcsönös tiszteleten alapuló szeretet. (A görög mitológiából még ide vehetjük a Storge és a Philautia szeretetformákat is.) Ez a szeretet egy „felébredő spirituális” szeretetforma. Atlantisz és az Asztrális Létsíkra jellemző és ott elfogadott, azonban továbbra is alkalmatlan a Magasabb Világok és az Örök Élet követelményeinek a fentartásához, de kiváló út az Igaz Szeretetet, az Igazság és a Szabad Akarat felismeréséhez és megértéséhez.

Az Isten vagy embertársak iránti feltétel nélküli, önzetlen, spirituális szeretet. Ez a szeretet legmagasabb és legtisztább formája. Nem befolyásolja az emberi gyarlóság, a vágyak és az elvárások. Tartalmazza és támogatja az Igaz Szeretetet, az Igazságot és a Szabad Akaratot. Az Emberek számára az Édenben jellemző és az Örök Életben létező egyetlen és kizárólagos Szeretetforma.

Az Igaz Szeretet hosszútűrő, kegyes, nem irígykedik, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.
Az Igaz Szeretet soha el nem fogy!

A Földön és a fizikai világban meglévő szerelem és párkapcsolat a spirituális világokban nem létező fogalom. Ahogy a fizikai és az éteri létsíkot elhagyva feljebb emelkedünk az asztrális, a mentális, a kauzális majd az Isteni Létsíkokra az emberi kapcsolatok a „párkapcsolatból” átváltanak „egyenlő társak” kapcsolattá, ami nélkülözi a nemiséget, a férfi és női minőséget, az önzést, a részrehajlást, a kivételezést a gyarlóságot és az Örök Életre alkalmatlanság egyéb formáit.

A földi, rokoni kapcsolatok embertársi kapcsolatokká alakulnak. Erről bővebben a következő, a Reinkarnáció – őszintén, cikkemben írok hamarosan.