Szabad akarat
A szabad akarat az egyik legfontosabb szabály az Univerzumban, mindjárt harmadikként a Szeretet és az Igazság után szerepel a fontosságok sorában. A Teremtő Isten amikor kilépett a Megnyilvánulatlanból és Ideákat alkotott, harmadikként a Szabad Akaratot határozta meg. A szabad akarat a Karma legfontosabb alappillére. Minden ember számára alap a szabad akaratának a léte, (kevés kivételtől eltekintve).
A szabad akaratról rengeteg félreértelmezést lehet olvasni, leginkább az a probléma, hogy keverik az akaratot a cselekvéssel, illetve, hogy a cselekvést csak fizikai szinten értelmezik. A szabad akarat nem azt jelenti, hogy bármit megtehetek amit akarok, hanem azt, hogy bármit akarhatok megtenni.
Az embernek szabad akarata van. Ezt azonban sokan kétségbe vonják, mondván például: „Hiába akarok madárrá változni, nem tehetem.” Valóban.. ha összetévesztjük az akarat szabadságát a cselekvés szabadságával. Bár nem változhatom madárrá, de szándékom, akaratom lehet rá szabadon. A szabad akarat szempontjából lényegtelen, hogy van-e lehetőségem megcselekedni amit akarok. Ezért is nem „szabad cselekedet” a neve. Bármilyen mozgást, cselekedetet korlátozó helyzetben is vagyok, az akaratom szabad, hiszen szabadon, kényszerítés és korlátozás nélkül akarhatok bármit.
Ezen még az sem változtat, hogy az ember három szinten képes cselekedni, bár általában csak az alsó a fizikai szintet szokták legtöbben cselekedettként értelmezni. Asztrális vagyis érzelmi szinten és mentális vagyis gondolati szinten is „cselekszünk„, mikor érzelem megnyilvánítást vagy gondolati döntést hozunk létre. Azt se feledjük, hogy amikor a szabad akarat első esetben az Embernél értelmet nyert, az Édenben, akkor az Embernek még sem fizikai, sem érzelmi teste sem volt, csak gondolati, intellektuális döntésekre volt képes. Így eleve a fizikai cselekedet léte sem volt értelmezhető.
A szabad akarat egy cselekvés nélküli, szabad szándéklehetőség!
Mire jó ez esetben, hogy bár van szabad akaratunk, de nincs szabad cselekvésünk? A válasz a Karmában rejlik… A karmateljesítésben a szándék maga a cselekedet. Ez sokkal könyebben érthető ha az elme döntését ami cselekedet, cselekvési szándéknak tekintjük. Vagyis most, alapszinten, a könyebb érthetőség kedvéért, még ne válasszuk ketté a szándékot és a döntés általi cselekedetet. Aki eldönt valamit, hogy mit szeretne cselekedni az már (fejben) meg is cselekedte. Mivel szabadon dönthetünk bármiről, így szabadon cselekedhetünk is (fejben) hiszen a döntés már maga a cselekedet.
Nem fontos, hogy fizikai szinten megnyilvánuljon cselekedetben egy cselekvésre irányuló szándék, ha már kigondolásra került. Ahogy Jézus Krisztus mondta: „Ha kigondoltad, az olyan mintha már meg is cselekedted volna.” Ezért is lehet karmát teljesíteni akár mozdulatlanul, vakon, süketen, bénán, vagy akár ágyhoz kötve is.
Nézzük egy konkrét példán keresztül, hogy teljesen érthető legyen. Évának felajánlotta a kígyó, hogy egyen a tiltott gyümölcsből. Éva úgy döntött, hogy él a lehetőséggel és evett a gyümölcsből. Vajon mikor követte el Éva a Bűnt, amikor döntött vagy amikor cselekedett?
Amikor döntött, akkor a döntésével „kinyilvánította” a bűnös cselekedetre irányuló szándékát. Az már teljesen mindegy, hogy ezután a döntését követte-e cselekedet. A szándék, a „bűnös hajlandóság” már megvolt. A gyümölcs megevésének a cselekedetét nem is tudta volna úgy megtenni, hogy előtte nem dönt úgy, hogy megteszi.
Persze megehette volna úgy is a gyümölcsöt, hogy nem akarja. Ha például lefogták volna és letömködték volna a torkán, vagy ha elaltatják, vagy leitatják és úgy etetik meg vele akarata ellenére. Vagyis elkövethetünk úgy is cselekedeteket, hogy nem akarjuk elkövetni. Mást akarunk mint ami történik, mert fizikai kényszer alatt cselekszünk. Az akarat ez esetben is szabad. Csak akkor nem szabad az akarat, ha tudatmódosítás alatt állunk. Például ital vagy kábítószer hatása alatt. Ez esetben nincs szabad akarat, de döntés sem, mert ez esetben a döntés nem a mi döntésünk. Kivéve az a döntés amikor megisszuk az alkoholt vagy a kábítószert, kivéve ha az akaratunk ellenére történt… remélem érthető és egyszerű…
Miért hát akkor a fizikai cselekedet, a szándék megnyilvánulása? A válasz egyszerű…
A fizikai cselekedetünk, a többi ember karmateljesítéséhez szükséges szándékcsekedetük szituációteremtése.
Egy nagyon fontos szempontot még kiemelek, azon „fifikás” gondolkodók számára akik éles elmével kibúvókat keresnek. Tehát spirituális szempontból, a szabad akarat szerint, a Karma szempontjából a döntés maga a cselekedet.
Két féle döntés van és mindez csak az egyik féle döntésre igaz.
Amikor egy ember dönt valamiről, akkor már nem lényeges, hogy a döntését követi-e a cselekedete, de ez csak abban az esetben igaz, ha a cselekedet elmaradása nem önszántából történik. Mert ha a cselekedet az önszántából hiusúl meg, akkor az valójában nem is döntés volt, csak „fantáziálás„.
Ha ezt érted, akkor bizonyára érted a többit is, ha meg nem érted, és érteni szeretnéd, kérdezz és szívesen elmagyarázom.
Ha szeretnéd, egy új fogalom magyarázatát itt látni, kérlek írd meg nekem!
klikk ide…